Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fertőhomok - Hidegség és környéke (saját videóval)

2011.04.09

Fertőhomok község
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Sopron–Fertődi kistérség
Lakosság: 524 fő
Terület: 12.61 km2
Népsűrűség: 41,55 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 99

 


Fekvése
A községen átvezető főút
A Kisalföld nyugati szélén Soprontól 16 km-re helyezkedik el Hidegség és Hegykő között. Forgalmi út menti, egyutcás település a Fertő partján fésűs beépítéssel. A Győr-Sopron 85-ös főútvonalról közelíthető meg autóbuszjárattal és személygépkocsival. A Fertő körüli kiépített kerékpárút érinti a települést. Talaja közepes minőségű. A szőlőművelésnek és a zöldségtermelésnek jelentős szerepe volt a falu életében.

 


Története
Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1359-ben a Kanizsayak ágához tartozó István zágrábi püspök elfoglalta és feldúlta Homokot. 1411-től a Kanizsayaké volt a falu. 1454-ben Kertesi Vaytracher Konrád és Hofi Gyles kifosztották és felégették Homokot. 1520-tól horvátok települtek be a falu elhagyott jobbágytelkeire. 1536 körül a Nádasdyak birtokába kerül, majd a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a Draskovics, illetve a Széchenyi grófoké volt.

 


A rk. templom
A lakosság a 16. század közepén vált horváttá. A jobbágyság birtokállományának fejlődése mindig lépést tartott a lakosság számának alakulásával. A telki állomány szántóit mintegy 170 holdnyi irtásföld egészítette ki a telkesek javára. Az 1848/49-es szabadságharcban Kovács József, Kovács György és Szekendi Pál vett részt mint honvéd. 1864-ben megépült a homoki iskola. 1890. március 1-jén megalakult a Fertőhomoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1906-ban az ország más megyéiben fekvő azonos hangzású községnevektől való megkülönböztetésként a „Fertő” előnevet kapta, így lett Fertőhomok a település neve. Ugyanebben az évben új templom épült a régi helyén Ullein József soproni műépítész tervei szerint. 1908-ban tűz pusztított, 1910-ben újabb tűzvész dúlta fel a falut. Az I. világháború 19 áldozatot követelt. 1925-ben a földbirtokreform során kiosztott házhelyek 80%-a beépült. Az 1929. évi tűzvész után szinte teljesen átépült a falu. 1930. március 12-én megalapították a Fertőhomoki Polgári Lövész Egyesületet. Ugyanezen év május 19-én 40 la-kóház és gazdasági épület esett áldozatul az újabb tűzvésznek. 1934-ben megalakult a Fertőhomoki Gazdakör. A 40-es években a Fertő-menti Gazdakörök Szövetségének keretében szorosan bekapcsolódott a határmenti zöldség- és gyümölcsforgalom ellenőrzésébe. 1935-ben kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt Egylet fertőhomoki helyi csoportja. 1938-ban képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta a község villamosítását.

 


A községháza
A földosztáskor a Széchenyi-birtokból csak egy-két holdat juttat-hattak a 96 földigénylőnek. 1947-ben művelődési ház épült. 1959-ben megalakult az Aranykalász termelőszövetkezet. Az 1960-as években orvosi rendelő és váró, könyvtár és klubhelyiség, járda, új tűzoltószertár, vendéglő épült, felújították a sportpályát bővítették a villanyhálózatot. A községben csak alsó tagozatos iskolát hagyták meg, a felszabadult tanteremben állandó óvodát létesítettek. 1967-ben az Aranykalász Termelőszövetkezet csatlakozott a hegykői tsz-hez.

 


Az idősebb lakosság rétege ma is inkább zöldségtermesztéssel foglalkozik, és a környékbeli városok piacaira viszi áruját. Az itt lakók egy másik része az idegenforgalomból egészíti ki jövedelmét. A községben kiadó szobák, Fertőhomok és Hegykő között termálfürdő táborozási lehetőséggel, kemping és több kiadó nyaraló nyújt szálláslehetőséget a turistáknak. A lakosság és a turisták ellátását két élelmiszerbolt, két vendéglő, posta és orvosi rendelő biztosítja. A településen napköziotthonos óvoda működik, általános iskolába a szomszédos Hegykőre járnak a gyerekek. A művelődésre és szórakozásra kiváló lehetőséget nyújt a kultúrház, amely mellett könyvtár is található.

 


A helyi tamburazenekar és néptánc együttes a horvát hagyományaikat ápolja. Az idősebb korosztály ma is szívesen beszéli a horvát nyelvet, a fiatalok azonban már egyre kevés-bé értik és használják.

 


Nevezetességei
A település műemlék jellegű épülete Ullein József soproni műépítész tervei szerint épült 1906-ban. A neoromán stílusú, egyhajós, egytornyos római katolikus templom védőszentje Szent Anna. A templom előtti pilléren áll Szent Antal 18. századi szobra, a temető keresztje szintén 18. századi: magas talpazaton pikkelydíszes pillér, előtte kesergő Mária szobra. A pillér feletti Szentháromság csoport a 19. századból való.

 


Forrás: http://fertohomok.kozsegek.hu/

 


Hidegség község rövid története

 


Nézzen körül Hidegségen! Hidegséget bemutató gömbpanorámák a Kárpát-medence 360° weboldal jóvoltából: http://www.karpatmedence360.hu/hidegseg.php

 

 

Hidegség község Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 km távolságra, keleti irányban található. Természet-földrajzi szempontból a nyugat-magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülő Fertő-tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét, pl. a zöldségtermesztés számára kedvező feltételeket biztosított a vízparti környezet. Hidegség közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, rajta halad keresztül ugyanis a Sopront Fertőddel összekötő "Fertő-tó melletti útvonal". Emellett a 85-ös számú főútvonallal is kapcsolata van a falunak a Nagycenkre vezető 3 km hosszú bekötőút révén.

 

 

Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" fakadó hidegvízű forrásról kapta. A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még a római korból származó tárgyakat is sikerült feltárniuk a régészeknek. Magát a települést az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában.

 

 

Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: 1358-ban pl. a Kanizsayaké lett a falu, majd a század végén házasság útján a Nádasdyakra szállt. A település lakóinak a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait, a XVI. században pedig a török gyakori zaklatásait kellett elviselnie. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre 1532-1534 között horvát telepesek érkeztek. A reformáció elsősorban a község magyar lakói körében vert gyökeret: 1596-ban még saját evangélikus lelkésze is volt a falunak. A XVII. század első felében a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. Nádasdy Ferenc 1671-es pere után a hidegségi birtokai előbb a Draskovich, majd a Széchenyi családra szálltak. A Rákóczi-szabadságharc idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve.

 


A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Győr, Moson és Vas megyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szőlőtermesztés a XIX. századi filoxéravész miatt elvesztette jelentőségét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarha-tenyésztést érdemes megemlíteni.

 

 

Az I. világháborút még nagyobb veszteség nélkül vészelte át a falu, a II. világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944 novemberétől a faluban és az Ilona-majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük nagyon sok beteget agyonlőttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszt rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 1950-es években érték el először, majd a 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybeliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltozásig Hegykőhöz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására kedvezőtlen folyamatok zajlottak le, a 60-as évektől kezdve sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma.

 


Hidegség lélekszáma a század folyamán drámaian csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben csak 303-an lakták. Jelenleg a település lakossága 340 fő, köszönhetően a Csilla-hegyen egy új lakópark építésének. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, majdnem eléri a 40 %-ot az idősek aránya.

 


A község önálló óvodával és iskolával nem rendelkezik, Hegykővel közösen tartjuk fenn az óvodánkat, és az iskolánkat. A település kis mérete ellenére is infrastrukturálisan elég fejlett, a vezetékes ivóvíz-, gáz-, és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 100 %-os. A települési önkormányzat fontos céljának tekinti az idegenforgalom fellendítését, ezért minden erőfeszítést megteszünk. Így készült el a 2004-es évben a Fertő-menti kerékpárút hidegségi belterületi része Phare-támogatással.

 

 

Hidegség kiemelkedő jelentőségű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András templom, amely XIII. századi körkápolnájában korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az 1713-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A látogatóknak különleges látványt jelentenek az apszisban lévő faliképek, és a rotunda építészeti kialakítása, amelyhez hasonlót csak Karintiában, és Dél-Tirolban lehet találni. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy 1748-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt 1890-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajót. A Magyar Millennium, ezeréves államiságunk megünneplése keretében 2000-ben került sor felújítására.

 


Forrás: http://www.hidegseg.hu/hs.php?muv=teleptort_also&state=aHU6VmVuZOlnOjo03

 


A videó itt megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=KvtTPRE9KqI

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.