Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jánosi József: A teremtés tanának ismeretelméleti jelentősége (tanulmányajánló)

2011.03.16

Jánosi József katolikus filozófus ebben a cikkében a keresztény teológia teremtéstanának ismeretelméleti vonatkozásait elemzi. Kifejti, hogy egyedül a zsidó-keresztény teológiában létezik a személyes Istenség semmiből való teremtésének tana, semmilyen más kultúrában nem lelhető ez fenn, (a sémi kultúrákban sem, amelyhez a zsidó is tartozik) így nem egy nép, vagy kultúra szellemiségét, hanem az Isteni kinyilatkoztatás jelenvalóságát kell sejtenünk mögötte. Tehát maga Isten nyilatkoztatta ki ezt az igazságot az emberiségnek.

A középkori keresztény teológia elutasítja mind a monizmus tanát, amely a lét homogenitását hirdeti, tehát nem fogad el különálló létfokozatokat, mind pedig a pluralizmus tanát, amely a különféle létfokozatok: (szervetlen anyag, növény, állat, ember, tiszta szellemi létező, Isten) között semmiféle közös kapcsolatot nem fogad el, és a létanalógia elvét vallja, amely a lét különböző rétegei között áthidalhatatlan távolságot feltételez, de egybe is kapcsolja őket a léthasonlóság által.

Tehát a különféle létfokozatok hasonlítanak egymásra, analógiában állnak egymással, és így kapcsolódnak egymáshoz a középkori szemlélet szerint. Minden lét kimerül az abszolút létezőben: Istenben. A létanalógia tanától meg kell különböztetni analógiás megismerés fogalmát, amely szintén a középkori szemlélet része. Azt vallja, hogy vannak dolgok, amelyek soha nem ismerhetőek meg önmagukban, csak valamely más ismerettárgyhoz való hasonlóságuk, rájuk vonatkozó analógiájuk révén.

Ez alapvető ellentétben áll az újkori filozófiai irányzatok tanításaival, mert azok vagy racionalisták, amikor azt tanítják, hogy a lét teljesen és kimerítően megismerhető az emberi értelem által, hiszen az értelem és a lét „között teljes egybevágóság áll fenn”, vagy idealisták, amikor azt vallják, hogy „a valóság az emberi ész vetülete az általános emberi tudatban”. Ezt a középkori szemléletet ismeretelméleti realizmusnak is nevezik.

A különböző létfokozatokat különféle létgazdagság jellemzi. Más az Isteni értelem, a tiszta szellemi értelem, és az emberi értelem létgazdagsága, ami azt jelenti, hogy értelmi képességük az egész létre terjed ki, amiben hasonlóak egymáshoz, de abban különbözőek, a létet lényegesen különböző fokban közelítik és ragadják meg. Mindebből következően tehát az emberen felül álló létfokozatokról, vagyis a tiszta szellemi, és az Isteni létfokozatokról, illetve magáról a teremtésről, csak azoknak az alsóbb létfokozatokkal meglévő analógiájuk által kaphatunk tényleges ismereteket, amelyhez elengedhetetlen az emberi intuíció megléte is Aquinói Szent Tamás szerint.
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.