Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Prohászka Lajos: Pedagógia mint kultúrfilozófia (könyvajánló)

2011.05.22

Prohászka Lajos ebben a könyvében a pedagógiát a kultúrfilozófia alapján próbálja „rendszeres tudománnyá szervezni”. Ezt már sok pedagógiai irányzat megkísérelte őelőtte különféle más irányokból kiindulva, de mindig sikertelenül. Prohászka Hegel „objektív szellem” és „szubjektív szellem” fogalmából indul ki, ahol a szubjektív szellem lényegében az egyént jelenti, aki létrehozza a kulönféle kultúrjavakat: művészetet, tudományt stb. Az objektív szellem pedig az egyének által létrehozott kultúrjavak összességét jelenti. Művészeti alkotásokat, tudományos eredményeket stb.

Az objektív szellemre Prohászka a struktúra fogalmát alkalmazza, ahol az egyének által létrehozott kultúrjavak egységbe forrnak, egységes arculatot öltenek, mint ahogy például a görög kultúra, vagy az Európai kultúra is egységes képet mutat alkotásainak különbözőségében is. Így jut el odáig, hogy az objektív szellem, vagyis a kultúra személyközi, vagy az ő fogalmaival élve „emberközi objektív produktumok strukturális összefüggések, törvényszerű rendben felépített egésze”.

Ez a szemlélet oda vezet, hogy Sprangerrel ellentétben élesen elválasztja egymástól a szubjektív szellemet, vagyis az emberi lelket, amely a kultúrjavakat létrehozza az objektív szellemtől, vagyis a kultúrjavak rendszerétől. Az emberi lélekre a forma kifejezését alkalmazza, és a kultúrjavak rendszerére alkalmazza a struktúra kifejezését. Ezzel azt akarja kifejezni, hogy az ember által létrehozott kultúrjavak csak az emberi lélektől elválva válhatnak struktúrává, beépülve az objektív szellem egészébe, ami mint ahogy az előbb már leírtuk az emberek összessége által alkotott kultúrjavak strukturális összefüggése.

A struktúra , vagyis a kultúra visszaáramlását a formába, vagyis a lélekbe, magyarán szólva a tanulást, amikor az egyén megismeri, és ezáltal magáévá teszi a már létrehozott kultúrjavakat műveltségnek nevezi. A következő kérdés az, hogy hogyan jut el a forma a tárgyhoz, tehát hogy milyen módon válhat egy tárgy, vagyis valamely kulturális alkotás, a forma tárgyává. Ezzel kapcsolatban a következő megjegyzést teszi: minden forma funkciója a tárgyakra nézve „konstruktív”, vagyis építő és „konstitutív”, vagyis lényeget adó jelentőségű.

A forma, vagyis az emberi lélek mindenkor megváltoztatja a tárgyi világ, a matéria tulajdonságait, hogy mintegy azokban fejlessze ki saját lényegét. Ez a formálás teleológikus jellegű, tehát meghatározott célra irányul, mégpedig, hogy a forma a tárgyban objektiválja önmagát. De az így objektivált tárgy ismét matériája lehet más formáknak és így tovább. Ennek következtében a tárgyi világ egyre bővülő hierarchikus rendben tágul ki a végtelenségig.

A tárgyi világ teljes megvalósulását tekinti Prohászka a valódi objektív szellemnek. Ebbe a folyamatba kapcsolja bele az érték fogalmát, amelyet, ha normatív értelemben fogunk fel, akkor szabályozó szerepet tölt be abban a folyamatban, ahogy a forma elér végső céljához, vagyis az objektív szellem teljes megvalósításához. A tárgyi világ csak akkor tud teleologikus módon továbbszövődni az objektív szellem teljes megvalósulásáig, ha maga is normatív hatást sugároz magából, vagyis, ha hat az emberi erkölcsökre és az emberi szellemre. Ugyanakkor a formának, vagyis az emberi léleknek is van normatív jellege, amely belülről hat. Ez az egyén erkölcse illetve műveltsége. Ez csak az egyén élete során van hatással a külvilágra.

A kultúrfilozófia tárgya tehát az objektív szellem. A történetfilozófiától abban különbözik, hogy a történelemfilozófia az objektív szellem történeti fejlődésének törvényszerűségeit, és végső értelmét kutatja, míg a kultúrfilozófia az objektív szellem strukturális összefüggéseit, és a felelősségben fellelhető összefüggéseit, vagyis a formával, az emberi lélekkel, való összefüggéseit kutatja. Ennek megfelelően két ága van, az egyik a kultúra strukturális összefüggéseivel foglalkozik, a másik a felelősséggel, vagyis a formával, az emberi lélekkel való összefüggéseivel, amiből a kultúra lényegében ered.

A kérdés, hogyan hozható összefüggésbe a kultúrfilozófiának ez a két tartománya. Itt emlékeznünk kell arra, amit az imént megállapítottunk, hogy a struktúra fejlődése a formával ellentétben egyfajta folyamatos, és dinamikus továbbépülése a tárgyi világnak, ahogy az egyes formák által létrehozott tárgyak elősegítik, hogy más formák új tárgyakat hozzanak létre. Ezt nevezi Prohászka dialektikus mozgásnak. Ez a dialektikus mozgás értelemszerűen csak akkor valósulhat meg, ha az újonnan létrejövő formák, vagyis az emberi egyének mindig újból és újból megismerik és magukévá teszik, a már létrehozott tárgyakat. Tehát, ha tanulás útján elsajátítják a különféle kultúrjavakat. Művészetet, tudományt stb., vagyis a műveltség segítségével, és itt jön a képbe a pedagógia szerepe a kultúrfilozófiában.

A pedagógiának azt kell vizsgálnia a kultúrfilozófia szempontjából, hogy hogyan fogadja be a forma, vagyis az emberi lélek a már előállított kultúrjavakat úgy, hogy azokból új kultúrjavak képződjenek biztosítva ezzel a struktúra dialektikus mozgását. Ennek megfelelően a pedagógiának a kultúrfilozófia szempontjából a műveltség kell, hogy legyen a legfőbb tárgya. A műveltséget pedig három oldalról kell vizsgálnia. A műveltség mibenlétének szempontjából, amely a cél szempontjából vizsgálja a műveltséget, ami csak az lehet, hogy a lélekben a kultúra struktúráinak hatására felelős összefüggések keletkezzenek, és így biztosítva legyen a kultúra dinamikájának folytonossága.

A műveltség típusainak szempontjából, ami főként azt vizsgálja, hogy milyen kulturális javaknak adjunk nagyobb prioritást a nevelésben. A művészetnek, a tudománynak, az erkölcsnek, vagy a vallásnak? Ez szorosan összefügg azzal a problémával is, hogy milyen felelős összefüggéseket akarunk létrehozni a lélekben, vagyis hogy milyen irányba akarjuk terelni a kultúra dinamikáját. Végül a műveltség egységének szempontjából, vagyis, hogy a műveltség egyes részei mindig az egészből nyerjék jelentőségüket, amivel eljutottunk a műveltség eszményének kérdéséhez.
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.